A rovarok nyomon követése
A rovarok alkotják a Földön élő állatfajok túlnyomó többségét, de populációik gyorsan csökkennek, ezért a globális rovarmentési terv sikeréhez új elgondolásokra van szükség. A mentésükhöz információk szükségesek, mint például a rovarok egyedszáma, a megjelenő fajok összetétele stb., így mérésüknek képessége kulcsfontosságú a trend megfordítására szolgáló módszerek hatékonyságának megértéséhez, de eddig a rovarok globális szintű pusztulásának nyomon követése kihívást jelentett. Az új technológiák ezt megváltoztathatják.
Egy új, a Conservation Letters folyóiratban megjelent tanulmány – melynek társszerzői Lynn Dicks professzor és Dr. Joe Millard, a Cambridge-i Egyetem Agroökológiai csapatának tagjai – azt javasolja, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete hozzon létre egy külön munkacsoportot a rovarokra összpontosító mérések kidolgozására, és olyan gyakorlati eszközöket vázol fel, amelyek világszintű képet adhatnak a rovarok egészségéről. Egy globális tudóscsoport megállapította, hogy a világ kormányai által elfogadott 23 biodiverzitási célkitűzés, amelyek 2030-ig a természet védelmét és helyreállítását célozzák meg, a jelenlegi ismereteink alapján jól megtervezettek, és ha teljesülnek, segíthetnek visszafordítani a rovarok faj- és egyedszámainak csökkenését.
Dr. Andrew Bladon, a Reading-i Egyetem vezető szerzője elmondta: „A rovarok a földi élet alapjai, és csak most kezdjük megérteni, milyen gyorsan veszítjük el őket. A technológia olyan lehetőségeket nyit meg előttünk, amelyek egy évtizeddel ezelőtt egyszerűen nem léteztek. Most olyan mértékben és sebességgel tudjuk megfigyelni a rovarokat, ami elképzelhetetlen volt a korábbi tudósgenerációk számára. A nagy kérdés az, hogy a kormányok hajlandóak-e az új technológiát felhasználni arra, hogy, ha kell, akkor felelősséget vállaljanak. A korábbi gyakorlatoktól ideje megszabadulni, hiszen csak olyan természetvédelmi tervre van szükségünk, mellyel tudjuk mérni, hogy a beavatkozásunk után a természet valóban regenerálódik-e.”
A tanulmány számos gyakorlati eszközt bemutat, amelyek segítségünkre lehetnek:
A mezőkön és erdőkben felállított automatizált kameracsapdák minden egyes lepkét és egyéb rovart le tudnak fényképezni, melyek éjszaka ellátogatnak egy adott területre. A mesterséges intelligencia szoftvere ezután a képekkel dolgozva – emberi beavatkozás nélkül – azonosítja az egyes fajokat, lehetővé téve a hagyományos módszerekhez képest a sokkal több adat gyűjtését.
Az időjárási radar, amelyet általában az eső és a szél nyomon követésére használnak, a nagy számban repülő rovarok mozgását is képes érzékelni. A tudósok olyan módszereket fejlesztenek, amelyekkel ezeket az adatokat felhasználhatják annak nyomon követésére, hogy a rovarfajok populációi hogyan változnak az idő múlásával országos szinten.
De például az állampolgárok is rögzíthetik az általuk észlelt rovarokat, így képet kaphatunk arról, hogy hol találhatók a fajok, és hogyan változik a számuk. Szakértők és mesterséges intelligencia eszközök ellenőrzik és hitelesítik a feljegyzéseket, így az adatok elég megbízhatóvá válnak ahhoz, hogy tudományos értékelésekben felhasználhatók legyenek.
A rovarfajok populációiról évtizedek alatt, világszerte kutatók és monitoring rendszerek által gyűjtött meglévő adatok összekapcsolhatók lennének egy olyan alapvonal létrehozásához, amelyhez a kormányok jelentést készíthetnek a természet helyreállításának előrehaladásának mérésekor. Dicks professzor azt mondja: „Ha összeszámoljuk a Földön élő összes fajt, a legtöbbjük rovar. Kritikus fontosságúak az ökoszisztémák számára, amelyektől mindannyian függünk, és a jelenlegi bizonyítékok arra utalnak, hogy populációik csökkennek.”
„A globális természetvédelmi terv valójában minden szükséges összetevőt tartalmaz ahhoz, hogy ezt megfordítsa. A probléma az, hogy a siker mérésére használt mutatók nagyrészt nem képesek kimutatni a rovarok reakcióját.”
Április lévén nemcsak a szomszédos országokban, hanem hazánkban, Magyarországon is gőzerővel éled a természet. A tavaszi és a kora nyári időszak kedvez a rovaroknak, ezért sok faj megfigyelhető ilyenkor nemcsak a háborítatlan természetben, de még a lakott területeken is. Így, ha van kedvünk, mi is hozzájárulhatunk a tudományos munkákhoz az általunk rögzített megfigyelésekkel, vagyis irány a legközelebbi park, erdő, rét vagy éppen csak az otthoni kert!
Írta: Lajtár Lili, biológus
