A hatodik kihalási hullám: valóság vagy téveszme?

Körülbelül 300 évvel ezelőtt Carl von Linné svéd természettudós merész küldetésbe kezdett: azonosítani és elnevezni minden élőlényt a Földön. A modern taxonómia atyjaként ismert tudós kifejlesztette a kettős nevezéktant, és több mint 10 000 növény- és állatfajt írt le. A természet megfigyeléséhez pedig azóta is kutatók ezrei csatlakoznak, hogy feltárják bolygónk hihetetlen biodiverzitását.

Az Arizonai Egyetem által a Science Advances című folyóiratban közzétett új tanulmány szerint a kutatók a valaha voltnál gyorsabb ütemben fedeznek fel új fajokat – évente több mint 16 000-et. A tendencia nem mutat lassulást, és a kutatók szerint bizonyos csoportok, mint a növények, gombák, pókok, halak és kétéltűek valószínűleg sokkal gazdagabbak fajok tekintetében, mint azt korábban gondolták.

A kihalási hullám kérdőjele

Ezzel szemben a korábbi jelentős tanulmányok arra utaltak, hogy bolygónk éppen egy újabb tömeges kihalási hullám közepén jár. Ezek a felmérések az elmúlt 500 év kihalásainak jövőre való vetítésén és a kihalási ütem felgyorsulásán alapultak. Az Arizonai Egyetem Ökológiai és Evolúcióbiológiai Tanszékének munkatársai, Kristen Saban és John Wiens azonban most forradalmi felfedezést tettek. Kutatásuk szerint a növények, ízeltlábúak és szárazföldi gerincesek kihalása körülbelül 100 évvel ezelőtt érte el csúcsát, és azóta csökkenő tendenciát mutat. Ráadásul a múltbeli kihalások főként különböző szigeteken élő inváziós fajok miatt következtek be, nem pedig az élőhelyek pusztulása miatt, ami ma a legnagyobb fenyegetést jelenti.

Új megközelítés

A Proceedings of the Royal Society of London folyóiratban megjelent tanulmány elsőként elemezte a közelmúltbeli kihalások ütemét, mintázatait és okait növény- és állatfajok között. A kutatók 912 olyan faj esetét vizsgálták, amelyek az elmúlt 500 évben tűntek el, összesen közel 2 millió faj adatainak elemzése alapján. „Felfedeztük, hogy ezeknek a közelmúltbeli kihalásoknak az okai nagyon eltértek a fajokat jelenleg fenyegető veszélyektől” – mondta Wiens, az ökológia és az evolúcióbiológia professzora. „Ez megnehezíti ezen múltbeli kihalási minták jövőre való extrapolálását, mivel a kiváltó okok gyorsan változnak, különösen az élőhelyek elvesztése és az éghajlatváltozás tekintetében.”

Gyorsuló felfedezések

„Néhány tudós azt sugallta, hogy az új fajok leírásának üteme lelassult, és ez azt jelzi, hogy kifogyunk az új felfedeznivaló fajokból, de az eredményeink az ellenkezőjét mutatják” – mondta Wiens professzor, aki egyben a tanulmány vezető szerzője is. „Valójában gyorsabb ütemben találunk új fajokat, mint valaha.” – tette hozzá. 2015 és 2020 között a kutatók átlagosan évente több mint 16 000 új fajt dokumentáltak, köztük több mint 10 000 állatot (főleg ízeltlábúakat), 2500 növényt és 2000 gombát.

Reménykedni lehet?

„A jó hír az, hogy az új fajok felfedezésének üteme messze meghaladja a kihalásét, amelyet évi körülbelül 10-re becsülünk” – mondja Wiens, egy 2025 októberében megjelent tanulmányára hivatkozva. „És ezek az évente felfedezett fajok nem csak mikroszkopikus élőlények – köztük vannak rovarok, növények, gombák, és akár több száz új gerinces is.”

Több faj, mint valaha – és még több várható

A tudósok szerint jelenleg gyorsabban írnak le új fajokat, mint a történelem bármely más időszakában. A kutatók megpróbálták előre is jelezni, hány újat fognak még felfedezni. Például szerintük akár 115 000 halfaj és 41 000 kétéltűfaj is létezhet, holott jelenleg csak 42 000 halfajt és 9000 kétéltűfajt ismerünk. A növényfajok végső száma pedig akár meghaladhatja a félmilliót is.

„Ahogy a híres ökológus, Robert May mondta: ha idegenek érdeklődnének tőlünk, hogy hány faj él a Földön, nem tudnánk pontos választ adni” – emlékeztet Wiens. „Jelenleg körülbelül 2,5 millió fajról tudunk, de a valós szám tíz- vagy százmilliókban, esetleg néhány milliárdban is lehet.” A tudósok egyelőre azt jósolják, hogy az új élőlények felfedezésének aránya tovább fog növekedni. Például a tudósok jelenleg körülbelül 1,1 millió rovarfajt azonosítottak, mégis sok tudós úgy véli, hogy a valódi szám valahol 6 millió körül lehet. Egy korábbi tanulmányában Wiens azt is felvetette, hogy akár 20 millió is.

„Jelenleg a legtöbb új fajt látható tulajdonságok alapján azonosítják” – mondta Wiens. „De ahogy a molekuláris eszközök fejlődnek, még több kriptikus fajt fogunk felfedezni – olyan organizmusokat, amelyek csak genetikai szinten különböztethetők meg. Ez különösen ígéretes az egyedibb baktériumok és gombák feltárása szempontjából.”

Az emberiség hasznára

„Az új fajok felfedezése azért is fontos, mert csak azokat a fajokat tudjuk megvédeni, amelyeket már leírtunk” – hangsúlyozza Wiens. „A dokumentálás a természetvédelem első lépése – nem védhetünk meg egy fajt a kihalástól, ha nem is tudjuk, hogy létezik.” Az új fajok felfedezése az emberiség számára is hasznot hozhat. Például a GLP-1 receptor agonisták, az egyre népszerűbb fogyókúrás gyógyszerek, a viperagyík (Heloderma suspectum) méregmirigyeiben található hormon alapján készülnek. Hasonlóképpen a pókok és kígyók mérge, valamint számos növény és gomba tartalmaz olyan anyagokat, amelyek ígéretesek lehetnek a fájdalomcsillapításban vagy a rák kezelésében. A gyógyászaton túl számos fajnak vannak olyan adaptációi, amelyek inspirálhatják az emberi találmányokat, például olyan anyagok, amelyek utánozzák a „szuperkapaszkodó” lábakat, amelyek lehetővé teszik a gekkók számára, hogy függőleges felületekre másszanak.

A jövő ígéretei

A kutatás szerzői most arra kíváncsiak, hogy hol találhatók az új fajok földrajzi gócpontjai, és hogyan változott meg a felfedezők arculata – a korábban túlnyomórészt európai kutatók helyett ma már inkább a helyi szakemberek írják le saját országaik fajait.

„Bár Linné fajfeltáró útja 300 évvel ezelőtt kezdődött, az összes ismert faj 15%-át csak az elmúlt 20 évben fedeztük fel” – mondja Wiens. „Még mindig annyi ismeretlen varázslat rejtőzik körülöttünk, és minden új felfedezés közelebb visz minket bolygónk hihetetlen életformáinak megértéséhez és megóvásához.”

Írta: Lajtár Lili, biológus